Székely Konyha és Kert

Anya, kezdődik!
Minden évben különös varázsa van annak, amikor megjelennek a primőr zöldségek a piacon. Itt Székelyföldön különösképpen, hiszen a helyi termelők – elsősorban az időjárás miatt – nem kevéssel vannak lemaradva az első termények kipakolásában sem az anyaország, sem a román alföld mögött. Azt már megszoktuk, hogy elsőként az alföldi árusok lepik el a székelyföldi városok piacait, arra viszont már nem minden esetben vennénk mérget, hogy a portéka is az alföldről származik. A termékek forrásának megbízhatósága egyre hangsúlyosabb hozzáadott értéke lett nemcsak a zöldségeknek, hanem minden élelmiszernek. Ugyanakkor Székelyföldön egyre többen viccelődnek azzal, hogy aki hosszú távon gondolkodik, az már most kezdje elpalántálni a Hargita lábánál az olajfákat, mert jó eséllyel 15-20 év múlva beérik. Azt azonban már most öröm látni, hogy a kiskertes mozgalmak évről évre élénkebbek régiónkban. A kiskertesek között szép számmal akad olyan is, aki már több mint hobbi szintjén műveli a kertjét, a saját fogyasztáson felül megmaradt termékeket pedig különböző oldalakon meghirdeti. A fogyasztó számára is igen egészséges zöldségforrás ez. A Nyárádmentén, ahol azért éghajlat szempontjából barátságosabbak a viszonyok, olyan szokás is járta, hogy a második disznóvágáson készült füstölt kolbászból egy-két szál meg kellett várja az első kerti paradicsom beérését. Nem szabadott addig megkezdeni, amíg nem lehetett paradicsomot is szeletelni mellé. De az talán nem égbekiáltó bűn, hogy sokan el sem tudjuk képzelni a húsvéti asztalt újhagyma és hónapos retek nélkül, még akkor sem, ha idén igen korai időpontban lesz a feltámadás ünnepe.
Csak reménykedni tudunk abban, hogy a kiskertesek és a tisztességes helyi termelők egyre nagyobb szeletet szereznek meg ebből a piacból, hiszen az egyre tudatosabb fogyasztói szokások kifejezetten jót tesznek ennek a jelenségnek.