Székely Konyha és Kert

Hogy is van ez? Ádámot kirakták a Paradicsomból, mert beleharapott az almába? Úgy hangzik, mintha az első ember rosszul viselkedett volna egy zöldség- és gyümölcsfesztiválon. A legelsőn. A magyar nyelv meglehetősen furcsán jelöli az első férfi úi mellényúlás eredettörténetének szimbólumait, hiszen a Paradicsomnak semmi köze a paradicsomhoz, mivel az tulajdonképpen alma, viszont bizonyos nyelvekben a paradicsom is alma, mégpedig aranyból. Szóval lehet, hogy nem is Ádám tévedett, hanem az első fordítóiroda. Ha tovább bogarásszuk, ez az elmélet sem állja meg a helyét, hiszen sokak szerint nekünk, magyaroknak nem volt szükségünk fordításra, mi ugyanis ott voltunk, első kézből ismerjük a történetet. A történetet, ami – valljuk be – igencsak próbára teszi a mai ember képzelőerejét. Egy zöldség nevével jelölt szent helyről kitiltanak valakit, mert beleharapott egy gyümölcsbe. Később kiderül, hogy a névadó zöldség nem is zöldség, hanem gyümölcs, az elítéltet formai vagy eljárásbeli vétségek miatt mégsem rehabilitálják. Ki érti ezt? Mindezért természetesen nem a névadó zöldség (ami tulajdonképpen gyümölcs) a felelős, hanem mi, emberek, akik meggondolatlanul akartuk felruházni egymással össze nem illeszthető jelentésekkel ezt a… végső soron élelmiszert. Azt azonban ismerjük el, hogy a paradicsom olyan zöldség (vagy gyümölcs), amit a fennvaló is arra teremtett, hogy lépten-nyomon szimbólummá váljon. Itt van például az a modern társadalmi, gazdasági jelenség, melynek középpontjába beültették a Fogyasztót, az meg el is hitte magáról, hogy ő a legfontosabb, és viccből vagy teljesen komolyan egy zimankós januári napon ellentmondást nem tűrően kijelentette: paradicsomot szeretnék vacsorázni. És megadatott. (Azért el lehet játszani a gondolattal, mi lett volna, ha a fordítói szakma ősbűne miatt Fogyasztónk paradicsom helyett egy almát kapott volna. Talán nincs ez az egész félreértés.)