Lapszámok

A Kerti Kalendárium a kertészek és kertbarátok havilapja. Évi 10 alkalommal, 10 ezer példányban, havonta jelenik meg, január-februárban és november-decemberben összevont számokkal. Az első szám 1989. április elsején látott napvilágot az alapító szerkesztők, dr. Székely József agrármérnök és dr. Szent-Miklóssy Ferenc kertészmérnök-újságíró ötlete alapján. Azóta is fő cél – az igények figyelembevételével -, hogy a lap tömegbázisát jelentő másfél millió kerttulajdonosnak havonta adjanak hasznos, receptszerű tanácsokat. Fő rovatok: zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés, borászat, díszkertészet,...

A Kistermelők Lapja közérthetően juttatja el az állattenyésztőkhöz a legújabb tudományos, technikai, gazdasági ismereteket. Külön foglalkozik a helyi termékfeldolgozással, a saját termékek piacra juttatásával, annak marketingjével. E mellett szól a nyúl, a díszbaromfi, a galamb tenyésztéséről. Informálja a társállattartás növekvő táborát is.

A Kertészet és Szőlészet első megjelenése, 1951 óta a kertész szakma mértékadó lapja. Többszöri arculatváltást követően ma már hetenként 32 oldalon jelenik meg, az árutermelő kertészek számára a gyakorlatban hasznosítható nélkülözhetetlen információkkal. A különböző rovatok témái a szakterületek technológiai, illetve fajtaújdonságai, lényeges növényvédelmi és piaci információk. Rendszeresek a külföldi üzemlátogatásokról, szakkiállításokról írott riportok, beszámolók. A szakmai szervezetek és a szakoktatás helyzetét, működését is folyamatosan figyelemmel kíséri. Szakmapolitikai kérdésekben...

A Kertbarát Magazin a kert barátainak, hobbikertészeknek, a növényeket szerető fogyasztóknak szól. A kéthavonként megjelenő, 68 oldalas színes magazin témái a növényszerető, természetkedvelő olvasókhoz szólnak, hazai és külföldi kerteket, növénygyűjteményeket, növényeket, a növényvilág különlegességeit mutatják be. Kertkultúrát közvetít és tanít, ismert emberek és kevésbé ismert növénybarátok igényesen kialakított kertjeibe kalauzol el.

Nem tartozom a „régen minden jobb volt” csatakiáltás rendíthetetlen híveinek táborába. Viszont szerencsémnek tartom, hogy a múlt század nyolcvanas éveinek végén, tizenegynéhány éves gyermekként engem is bevontak rokonaim az aratá fárasztó, egyben felemelő munkáiba. A nyolcvanas évek egyik olyan székelyföldi falujáról beszélünk, amelyet a helybéliek rátartiságának köszönhetően elkerült a kollektivizálás klasszikus és legszörnyűbb formája. A földterületeket kezdetben elvették ugyan, de a kollektív gazdaság tagság híján nem tudta megművelni, így más leosztásban bár, de használatra kis...

A Porta pozitív példák bemutatásával építkezési szemléletünket szeretné jobb irányba terelgetni, megmutatni, hogy a kevés néha több, hogy az egyszerű is lehet nagyszerű, sőt, nem elavult, ódivatú, ami régi. A Porta stílus, műemlékvédelem, épített örökség.

A Magyar Mezőgazdaság a hazai lappiacon az egyetlen hetente megjelenő, az agrárgazdaság egészét átfogó szaklap. Létjogosultságát 78 éves múltja és az bizonyítja, hogy példányszámának közel 80 százaléka előfizetés útján jut el az olvasókhoz. A lap kiemelten foglalkozik a szántóföldi növények, a zöldség-, gyümölcsfélék és más kertészeti kultúrák termesztésével, valamint az állattenyésztési ágazat összes állatfajával – egyesekkel külön mellékletben is.

A Kerti Kalendárium a kertészek és kertbarátok havilapja. Évi 10 alkalommal, 10 ezer példányban, havonta jelenik meg, január-februárban és november-decemberben összevont számokkal. Az első szám 1989. április elsején látott napvilágot az alapító szerkesztők, dr. Székely József agrármérnök és dr. Szent-Miklóssy Ferenc kertészmérnök-újságíró ötlete alapján. Azóta is fő cél – az igények figyelembevételével -, hogy a lap tömegbázisát jelentő másfél millió kerttulajdonosnak havonta adjanak hasznos, receptszerű tanácsokat. Fő rovatok: zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés, borászat, díszkertészet,...

A Kistermelők Lapja közérthetően juttatja el az állattenyésztőkhöz a legújabb tudományos, technikai, gazdasági ismereteket. Külön foglalkozik a helyi termékfeldolgozással, a saját termékek piacra juttatásával, annak marketingjével. E mellett szól a nyúl, a díszbaromfi, a galamb tenyésztéséről. Informálja a társállattartás növekvő táborát is.

A Kertészet és Szőlészet első megjelenése, 1951 óta a kertész szakma mértékadó lapja. Többszöri arculatváltást követően ma már hetenként 32 oldalon jelenik meg, az árutermelő kertészek számára a gyakorlatban hasznosítható nélkülözhetetlen információkkal. A különböző rovatok témái a szakterületek technológiai, illetve fajtaújdonságai, lényeges növényvédelmi és piaci információk. Rendszeresek a külföldi üzemlátogatásokról, szakkiállításokról írott riportok, beszámolók. A szakmai szervezetek és a szakoktatás helyzetét, működését is folyamatosan figyelemmel kíséri. Szakmapolitikai kérdésekben...

A Porta pozitív példák bemutatásával építkezési szemléletünket szeretné jobb irányba terelgetni, megmutatni, hogy a kevés néha több, hogy az egyszerű is lehet nagyszerű, sőt, nem elavult, ódivatú, ami régi. A Porta stílus, műemlékvédelem, épített örökség.

Nyári konyhák tudománya
Fiam, ne szöszölj a méretekkel, nem kell pontos legyen, nem tyúkpajta! – mondta az atyafi , miközben tartott egy gerendát és fi a ceruzával megrajzolta a fűrészelés helyét. Valóban, nem tyúkpajtát… nyári konyhát építettek. A szólás tanulsága szerint a tyúkpajtának mindennél precízebbnek kellett lennie a portán, ugyanis a baromfi t meg kellett védeni a rókától és más hívatlan vendégtől, a nyári konyha viszont egy teljesen más tere volt a mindennapi életnek.
Néprajzi szakmunkák is külön foglalkoznak vele, a jelenség összefüggésben van azzal is, hogy a XIX....

A Magyar Mezőgazdaság a hazai lappiacon az egyetlen hetente megjelenő, az agrárgazdaság egészét átfogó szaklap. Létjogosultságát 78 éves múltja és az bizonyítja, hogy példányszámának közel 80 százaléka előfizetés útján jut el az olvasókhoz. A lap kiemelten foglalkozik a szántóföldi növények, a zöldség-, gyümölcsfélék és más kertészeti kultúrák termesztésével, valamint az állattenyésztési ágazat összes állatfajával – egyesekkel külön mellékletben is.

A Kerti Kalendárium a kertészek és kertbarátok havilapja. Évi 10 alkalommal, 10 ezer példányban, havonta jelenik meg, január-februárban és november-decemberben összevont számokkal. Az első szám 1989. április elsején látott napvilágot az alapító szerkesztők, dr. Székely József agrármérnök és dr. Szent-Miklóssy Ferenc kertészmérnök-újságíró ötlete alapján. Azóta is fő cél – az igények figyelembevételével -, hogy a lap tömegbázisát jelentő másfél millió kerttulajdonosnak havonta adjanak hasznos, receptszerű tanácsokat. Fő rovatok: zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés, borászat, díszkertészet,...

A Kistermelők Lapja közérthetően juttatja el az állattenyésztőkhöz a legújabb tudományos, technikai, gazdasági ismereteket. Külön foglalkozik a helyi termékfeldolgozással, a saját termékek piacra juttatásával, annak marketingjével. E mellett szól a nyúl, a díszbaromfi, a galamb tenyésztéséről. Informálja a társállattartás növekvő táborát is.

A Kertészet és Szőlészet első megjelenése, 1951 óta a kertész szakma mértékadó lapja. Többszöri arculatváltást követően ma már hetenként 32 oldalon jelenik meg, az árutermelő kertészek számára a gyakorlatban hasznosítható nélkülözhetetlen információkkal. A különböző rovatok témái a szakterületek technológiai, illetve fajtaújdonságai, lényeges növényvédelmi és piaci információk. Rendszeresek a külföldi üzemlátogatásokról, szakkiállításokról írott riportok, beszámolók. A szakmai szervezetek és a szakoktatás helyzetét, működését is folyamatosan figyelemmel kíséri. Szakmapolitikai kérdésekben...