A Mi Erdőnk

Habár harminc éve képes az ember a hangnál gyorsabban repülni, a Föld keringési sebessége a Nap körül szinte felfoghatatlan. Bolygónk a központi csillagunkhoz képest 107 218 km/órával halad folyamatosan! Ez a sebesség szükséges ahhoz, hogy planétánk ne zuhanjon a Napba annak gravitációs vonzása miatt. És bizony ez a sebesség kell ahhoz is, hogy évről évre elérkezzen az advent, a karácsonyi készülődés időszaka.

Ilyenkor az erdő a legszíntelenebb ruháiba burkolódzik, igyekszik kipihenni az év fáradalmait. Erre amiatt van szüksége, hogy néhány hónap múlva – mialatt száguldása közben Földünk megteszi útjának következő negyedét – majd újra kibontakozhasson, újra pezseghessen az élettől. Az ember ebben a komor időszakban hajlamos a beszürkülésre, elkedvetlenedésre. Nem veszi észre, hogy a természet halála csak látszólagos, és hogy ebben a halálban az élet ígérete van. Nem gondol arra, hogy az év végi ünnepek közeledtével teret kéne engednie a pihenésnek is. Pontosan úgy, ahogyan ez a természetben történik, hiszen a nyáron felélt tápanyag- és vízkészletek télen pótlódnak.

Lehetnénk végre elég bátrak kimondani, hogy a karácsony a megállás, a töltekezés ünnepe is. Inkább, mint a tökéletes bejglié, vagy a frissen kimosott függönyé. Nincs szégyenkezni valónk, ha a házunk helyett idén a lelkünket díszítjük fel az ünnepi készülődés jegyében. Nyugtasson bennünket a tudat, hogy amit most nem sikerült befejezni, az megvár minket jövőre is, hisz a Föld forog tovább…

Az otthonunkban töltött idő – a beburkolódzás – természettől eredő igénye az embernek, hogy akárcsak az erdő, tavasszal újra pezsegjen az élettől. Zavartalan készülődést, boldog karácsonyt kívánunk mindenkinek!