Lapszámok

Kapható a Libri könyvesboltokban is!

Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon? Milyen sors várt a munkaszolgálatosokra a keleti fronton? Hogyan zajlott a hétköznapi élet a pesti gettóban? Milyen szerepet játszottak a házmesterek a vészkorszakban? Megtudhatjátok a Múlt-kor őszi számából! A 178 oldalas magazinból az is kiderül, hogy milyen volt Winston Churchill ifjúkora, miért indult el Percy Fawcett El Dorado keresésére és hogyan születtek Vermeer nevezetes festményei.

Az amerikai elnökfeleségek eddig kevésbé ismert, Fehér Házbeli hétköznapjait választottuk fő témául, de helyet kapott a kiadványban a 19. századi Balaton parti wellness és fitness története is.

Egy eleddig kellően nem feldolgozott témát választottunk: mi lett az aradi özvegyekkel Arad után? Mi lett a reformkor nagy politikusainak asszonyaival Világos után?

Magyar felfedezők és kalandorok páratlanul fordulatos életét követhetjük nyomon. Legendás figurák életművét veheti kézbe az olvasó: a „kannibál gróf”, az igazi Trebitsch, a fagyos észak magyar orvosa mellett rabszolganőket ábrázoló női aktképek, Sztálin halála körüli sajtóbakik, a mikosdpusztai kastély fordulatos históriája elevenedik meg, és bemutatkozik minden magyar ízek eldorádója, a töltött káposzta is.

Az első magyar repülőnő gyerekkorától a magasba vágyott, az 1956-os gépeltérítés már előrevetítette a forradalmat, a szovjet légierő hazai jelenlétének pedig a mai napig vannak ismeretlen fejezetei. Többek közt ezek fémjelzik a magyar repülés 100 évét.

A lengyel-magyar barátság ezer éve, az egymásnak feszült Észak és Dél Amerikában, és a hívószavak, amikről mindenkinek a magyar tenger jut eszébe.

Nem csak a 19. század legnagyobb popsztárát, Liszt Ferencet mutatjuk be, hanem olvashatnak egy egyiptomi szélhámosról, Kádár kormányvonatáról, egy tévedésből kivégzett magyar misszionárius nőről és Kégl György csodakastélyátról is.

Mit tudunk az ügynökök és besúgók hazai történetéről? Hogyan házasodtak az angol uralkodók? Tényleg volt-e vesztegzár a Royal szállóban? Milyen szörnyű titkot rejt a 301-es parcella? Hová lett III. Pál keze? Ezekre a kérdésekre is választ keresünk.

Mi a közös Hitlerben, Horthyban, Kádárban, Maóban, Rákosiban, Mussoliniben és Sztálinban? Mindannyian a 20. század jelentős vezetői voltak, személyiségük köré külön kultusz épült. Ünnepelték őket, nagyságukat, erejüket nem csak a propaganda, de a nép is hangsúlyozta. S hogy hogyan teltek ezek a megemlékezések, kiderül a magazinból, amelyben arról is olvashat, vajon ma hogyan vélekednek a japánok Pearl Harborról, mi okozhatta Napóleon halálát, s milyen volt a Kádár-korszak drog- és zenepolitikája.

Az Egyesült Államokat sokan a lehetőségek és a szabadság otthonával azonosítják, de kérdés, vajon mennyit tudunk a japán-amerikaiak deportálásáról, a vietnami és iraki háborúk következményeiről, a bevándorlási hullámokról, a nemi és faji diszkriminációról vagy akár a szexuális forradalomról. Amerika történelmét vizsgáljuk, de emellett ellátogatunk a Mediciek Firenzéjébe, a balatonedericsi Fekete-kastélyba és a szocialista ifjúsági magazin, az IM szerkesztőségébe is.

Nyolc különböző sorsot, nyolc különböző asszonyt, nyolc politikusfeleséget mutatunk be, akikben mégis volt egy valami közös: férjeiket felfalta a XX. század. Tisza Istvánné, Károlyi Mihályné, Kun Béláné, Teleki Pálné, Horthy Miklósné, Szálasi Ferencné, Rajk Lászlóné és Nagy Imréné életútja mellett a Nagy Imre-perben kivégzettek özvegyeiről sem feledkeztünk meg. Megismerkedhetnek továbbá Vietnam leghíresebb áldozatával, a napalmlánnyal, Tutanhamon kincseinek utóéletével, az elnémított magyar írókkal és Mussolini nagy blöffjével is.

Kádár János rendszerének valamennyi tulajdonságát jól ismerjük, de arról, hogy ki volt ő, viszonylag keveset tudunk. Lapszámunk nem csupán segít megfejteni az ő igazi személyiségét, de emellett elkalauzolja olvasóinkat az atombombák földjére, a bahariyai aranymúmiák világába, a budapesti Konstantinápolyba valamint a modern kori olimpiák arénáiba is.

Vajon hogyan értékelte utólag a tanú Horthy a háború idején meghozott döntéseit? Hogyan teltek a volt kormányzó napjai a portugáliai emigrációban? Miért nem lett a Horthy-családból dinasztia? A kérdésekre a magazinban találja meg a válaszokat, amelyből az is kiderül, hogy mennyit ért a magyar olimpiai arany, mi volt a lussinói bronzcsoda és ki volt Hitler zsidó fényképésze.

Gárdonyi Géza, Dobó István, Várkonyi Zoltán, Bárdy György és még folytathatnánk tovább a sort mindazokkal, akikről első hallásra az Egri csillagok című regény vagy film jut az eszünkbe. A Múlt-kor lapszáma most az egri hősöknek, Eger halhatatlan csillagainak állít emléket. A végvári diadalokon túl átélhetjük a pompeji tragédia utolsó óráit, és megismerkedhetünk egy elbűvölő bécsi színésznővel, a wifi elődjének feltalálójával is.

Politikai hatalomra való törekvés, személyi kultusz megszilárdítása, családon belüli kusza kapcsolatok. Avagy: mi a közös a Ptolemaioszok, a Hunyadiak, a Romanovok, a Horthy- és a Kennedy-családban? Egy dolog biztosan: legfőbb feladatuk a megfelelő „trónörökös” biztosítása volt, aki idővel továbbviszi az ősök hírnevét és dicsőségét. Ez nem sikerült mindannyiuknak. Rajtuk kívül még Rákosi 1956 utáni titkos levelezéséről és Robert Capa Magyarországhoz fűződő viszonyáról is olvashat ebben a lapszámban.

Hogy emlékeztek meg 1956-ról a Kádár-korszakban? Miért március 15. az ünnepek ünnepe? Miként vélekedett Kádár János a május 1-jei felvonulásokról? Hogyan lett fehérből vörös karácsony? Ki volt az a magyar orvos, aki a Titanic utasait mentette? Mi a hátborzongató Dyatlov-rejtély? Mi köze Zichy Mihálynak az orosz cári pornográfiához? Válaszok a magazinban!