Lapszámok
Magyar Kultúra – SAKK
Sokak szerint a sakk sport. Mások szerint művészet – rokona a zenének, a szobrászatnak, a matematikának. Egyesek szerint filozófia, a stratégiai gondolkodás sajátos terepe. Olyan eszköz, amellyel modellezhető a háború. De modellezhető az együttműködés is. Fejleszthető a döntéshozatal képessége, a helyzetfelismerés, a memória, a stressztűrés. Kiváló lehetőség a fejlődésre. Elképesztően hasznos az oktatásban. Olyan is akad, aki szerint játék. A szó őszinte, igaz értelmében. Ez a játék lehet kedvtelés, szellemi ínyencség, szórakozás, de akár párbaj is. Társ kell hozzá. A sakkban a folyton...
Magyar Kultúra – FOCI
Miről tudnak beszélgetni azok, akik látják, érzik, minden sejtjükkel benne vannak a futball világában, olyanokkal, akik eddig kívül rekedtek ezen? Naiv kérdésekkel és valódi érdeklődéssel kerestünk meg szaktekintélyeket, legendákat, amatőröket, fanatikusokat, elhivatottakat,...
Magyar Kultúra – PÉNZ
Ebből a lapszámból az is kiderül, mit gondol a pénzről egy bankjegytervező, egy egykori bankrabló vagy egy szenvedélybeteg szerencsejátékos. A piacvezető aukciósház művészettörténészével árverési rekordokról beszélgettünk és arról, miért érhet több száz millió forintot egy festmény. Egy sci-fi-rajongó képzőművész pedig rámutatott, hogy az NFT mint technológia miért előzi meg a saját korát. Mindeközben olyan évezredes dilemmák sejlenek fel, mint hogy mit tekinthetünk eredetinek vagy mit jelent birtokolni valamit, és mindezt hogyan befolyásolja a tárgyak mulandósága.
Magyar Kultúra – TÖMEG
Ebben a lapszámban a kapcsolódás lehetőségeit igyekeztünk tetten érni - azt, ahogy a tömeg mögött bizonyos erővonalak mentén hálózat alakul. Ennek egy része a biztonságérzet miatt is fontos, erről is kérdeztük a tömegközlekedés irányítását végző és a tömegrendezvények biztonságáért felelős szakembereket. A kapcsolódási lehetőségek bonyolultsága miatt is lenyűgöző a hangyák világa, az, ahogyan parányi lények több milliós kolóniákat tudnak működtetni. De ugyanígy érdekesek azok az emberek is, akik a tömegben való létezés ellenében a valódi kapcsolódások lehetőségeit keresik. Mennyi közös...
Magyar Kultúra – EGÉSZ
Amikor számba vesszük, hogy most, a 21. század elején hogyan gondolunk az egész fogalmára, akkor szembeötlik a töredezettség. Akkor is, amikor mozaikcsaládok keresik az egyensúlyt, amikor az orvoslás egyre gyakrabban ütközik bele a test és lélek elválaszthatatlanságába, amikor antik mítoszok szereplői egy-egy gesztus által jelenvalókká válnak kortárs műveken, amikor valaki örökfogadalmat tesz vagy szembesül az élet B-oldalával, melynek értelmet kell találnia. Amikor matematikust és fizikust kérdezünk a rész és egész viszonyáról, fraktálokról, atomokról, kvantummechanikáról esik szó, de...
Magyar Kultúra – IDŐ
Kortársak közelről - ez a Magyar Kultúra magazin mottója. Beszélgetőtársainkat arról is kérdezzük, miket szoktak álmodni, mi az ő örökségük, alkotói műhelyekbe tekinthetünk be, érdekes jelenségeket járunk körül - mi a hosszú élet titka, miből áll egy tábori lelkész munkája, mit állapít meg egy vonulásbiológus a vándorlásról, hogy látja a teremtett világot egy méhészspecialista vagy egy divattervező. Történeteket meséltünk egymásnak. Hónapról hónapra úgy fűztük egybe ezeket, hogy látható legyen, mi maradt érvényes a múltunk értékeiből, kik tudnak ma hitelesen szólni, a kortársaink milyen...
Magyar Kultúra – HUMOR
Kortársak közelről – ez a Magyar Kultúra magazin mottója. Beszélgetőtársainkat arról is kérdezzük, miket szoktak álmodni, mi az ő örökségük, alkotói műhelyekbe tekinthetünk be, érdekes jelenségeket járunk körül – mi a hosszú élet titka, miből áll egy tábori lelkész munkája, mit állapít meg egy vonulásbiológus a vándorlásról, hogy látja a teremtett világot egy méhészspecialista vagy egy divattervező. Történeteket meséltünk egymásnak. Hónapról hónapra úgy fűztük egybe ezeket, hogy látható legyen, mi maradt érvényes a múltunk értékeiből, kik tudnak ma hitelesen szólni, a kortársaink milyen...
Magyar Kultúra – KÖZÖS
Egy évszázad nem nagy idő, mégis akkora távolság, hogy fejtörést okoz bebiztosítani azt, hogy majd ne felejtsék el megkeresni ezt a kéziratot – a legtöbb időkapszula ugyanis feledésbe merül vagy elkallódik. Az sem egyértelmű, melyik a legbiztosabb módja egy szöveg átmentésének – nyomtatva vagy kézírással kerüljön a papírra, melyik a legmegfelelőbb papír, milyen dobozba tegyük, hogyan zárjuk le azt a dobozt úgy, hogy a tartalma ép maradjon, hova helyezzük el, hogy száz év múlva biztosan megtalálják, addig viszont háborítatlan maradjon?
De ezt a kérdéshalmazt le is egyszerűsíthetjük:...