Lapszámok

A Kistermelők Lapja közérthetően juttatja el az állattenyésztőkhöz a legújabb tudományos, technikai, gazdasági ismereteket. Külön foglalkozik a helyi termékfeldolgozással, a saját termékek piacra juttatásával, annak marketingjével. E mellett szól a nyúl, a díszbaromfi, a galamb tenyésztéséről. Informálja a társállattartás növekvő táborát is.

A Kertészet és Szőlészet első megjelenése, 1951 óta a kertész szakma mértékadó lapja. Többszöri arculatváltást követően ma már hetenként 32 oldalon jelenik meg, az árutermelő kertészek számára a gyakorlatban hasznosítható nélkülözhetetlen információkkal. A különböző rovatok témái a szakterületek technológiai, illetve fajtaújdonságai, lényeges növényvédelmi és piaci információk. Rendszeresek a külföldi üzemlátogatásokról, szakkiállításokról írott riportok, beszámolók. A szakmai szervezetek és a szakoktatás helyzetét, működését is folyamatosan figyelemmel kíséri. Szakmapolitikai kérdésekben...

A Magyar Mezőgazdaság a hazai lappiacon az egyetlen hetente megjelenő, az agrárgazdaság egészét átfogó szaklap. Létjogosultságát 78 éves múltja és az bizonyítja, hogy példányszámának közel 80 százaléka előfizetés útján jut el az olvasókhoz. A lap kiemelten foglalkozik a szántóföldi növények, a zöldség-, gyümölcsfélék és más kertészeti kultúrák termesztésével, valamint az állattenyésztési ágazat összes állatfajával – egyesekkel külön mellékletben is.

A Kerti Kalendárium a kertészek és kertbarátok havilapja. Évi 10 alkalommal, 10 ezer példányban, havonta jelenik meg, január-februárban és november-decemberben összevont számokkal. Az első szám 1989. április elsején látott napvilágot az alapító szerkesztők, dr. Székely József agrármérnök és dr. Szent-Miklóssy Ferenc kertészmérnök-újságíró ötlete alapján. Azóta is fő cél – az igények figyelembevételével -, hogy a lap tömegbázisát jelentő másfél millió kerttulajdonosnak havonta adjanak hasznos, receptszerű tanácsokat. Fő rovatok: zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés, borászat, díszkertészet,...

A Méhészet olvasása nélkül lehet, de nem érdemes méhészkedni. Hazánkban a legnagyobb múltú, a magyar méhésztársadalom legolvasottabb szaklapja. A havonta megjelenő folyóirat a 18-20 ezer főre becsült hazai méhésztársadalom véleményformáló többségéhez eljut. Kedvelt rovatai: Méhesről méhesre, Méhegészségügy, Emlékeztető. A Méhészet jogelődjét, az azonos nevű Méhészet című lapot Boczonádi Szabó Imre 1904-ben alapította. A II. világháború idején 1944-től, 1952-ig, tehát 8 éven át szünetelt a kiadása. A jogutódlás személyi megtestesítője nemzetközi hírű méhésztudósunk, néhai Örösi Pál Zoltán...

A Magyar Mezőgazdaság a hazai lappiacon az egyetlen hetente megjelenő, az agrárgazdaság egészét átfogó szaklap. Létjogosultságát 78 éves múltja és az bizonyítja, hogy példányszámának közel 80 százaléka előfizetés útján jut el az olvasókhoz. A lap kiemelten foglalkozik a szántóföldi növények, a zöldség-, gyümölcsfélék és más kertészeti kultúrák termesztésével, valamint az állattenyésztési ágazat összes állatfajával – egyesekkel külön mellékletben is.

A Magyar Mezőgazdaság a hazai lappiacon az egyetlen hetente megjelenő, az agrárgazdaság egészét átfogó szaklap. Létjogosultságát 78 éves múltja és az bizonyítja, hogy példányszámának közel 80 százaléka előfizetés útján jut el az olvasókhoz. A lap kiemelten foglalkozik a szántóföldi növények, a zöldség-, gyümölcsfélék és más kertészeti kultúrák termesztésével, valamint az állattenyésztési ágazat összes állatfajával – egyesekkel külön mellékletben is.

A Kertészet és Szőlészet első megjelenése, 1951 óta a kertész szakma mértékadó lapja. Többszöri arculatváltást követően ma már hetenként 32 oldalon jelenik meg, az árutermelő kertészek számára a gyakorlatban hasznosítható nélkülözhetetlen információkkal. A különböző rovatok témái a szakterületek technológiai, illetve fajtaújdonságai, lényeges növényvédelmi és piaci információk. Rendszeresek a külföldi üzemlátogatásokról, szakkiállításokról írott riportok, beszámolók. A szakmai szervezetek és a szakoktatás helyzetét, működését is folyamatosan figyelemmel kíséri. Szakmapolitikai kérdésekben...

A Magyar Mezőgazdaság a hazai lappiacon az egyetlen hetente megjelenő, az agrárgazdaság egészét átfogó szaklap. Létjogosultságát 78 éves múltja és az bizonyítja, hogy példányszámának közel 80 százaléka előfizetés útján jut el az olvasókhoz. A lap kiemelten foglalkozik a szántóföldi növények, a zöldség-, gyümölcsfélék és más kertészeti kultúrák termesztésével, valamint az állattenyésztési ágazat összes állatfajával – egyesekkel külön mellékletben is.

A Kistermelők Lapja közérthetően juttatja el az állattenyésztőkhöz a legújabb tudományos, technikai, gazdasági ismereteket. Külön foglalkozik a helyi termékfeldolgozással, a saját termékek piacra juttatásával, annak marketingjével. E mellett szól a nyúl, a díszbaromfi, a galamb tenyésztéséről. Informálja a társállattartás növekvő táborát is.

Fenntartható marad a búza- és kukoricatermesztés Magyarországon, de sok mindent meg kell hozzá mozgatni, mert a nemesítés önmagában kevés lesz – nyilatkozta a Haszon Agrár magazinnak Fodor Nándor, a martonvásári HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont intézetigazgatója.

A Magyar Mezőgazdaság a hazai lappiacon az egyetlen hetente megjelenő, az agrárgazdaság egészét átfogó szaklap. Létjogosultságát 78 éves múltja és az bizonyítja, hogy példányszámának közel 80 százaléka előfizetés útján jut el az olvasókhoz. A lap kiemelten foglalkozik a szántóföldi növények, a zöldség-, gyümölcsfélék és más kertészeti kultúrák termesztésével, valamint az állattenyésztési ágazat összes állatfajával – egyesekkel külön mellékletben is.

A Kerti Kalendárium a kertészek és kertbarátok havilapja. Évi 10 alkalommal, 10 ezer példányban, havonta jelenik meg, január-februárban és november-decemberben összevont számokkal. Az első szám 1989. április elsején látott napvilágot az alapító szerkesztők, dr. Székely József agrármérnök és dr. Szent-Miklóssy Ferenc kertészmérnök-újságíró ötlete alapján. Azóta is fő cél – az igények figyelembevételével -, hogy a lap tömegbázisát jelentő másfél millió kerttulajdonosnak havonta adjanak hasznos, receptszerű tanácsokat. Fő rovatok: zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés, borászat, díszkertészet,...

A Méhészet olvasása nélkül lehet, de nem érdemes méhészkedni. Hazánkban a legnagyobb múltú, a magyar méhésztársadalom legolvasottabb szaklapja. A havonta megjelenő folyóirat a 18-20 ezer főre becsült hazai méhésztársadalom véleményformáló többségéhez eljut. Kedvelt rovatai: Méhesről méhesre, Méhegészségügy, Emlékeztető. A Méhészet jogelődjét, az azonos nevű Méhészet című lapot Boczonádi Szabó Imre 1904-ben alapította. A II. világháború idején 1944-től, 1952-ig, tehát 8 éven át szünetelt a kiadása. A jogutódlás személyi megtestesítője nemzetközi hírű méhésztudósunk, néhai Örösi Pál Zoltán...

A Magyar Mezőgazdaság a hazai lappiacon az egyetlen hetente megjelenő, az agrárgazdaság egészét átfogó szaklap. Létjogosultságát 78 éves múltja és az bizonyítja, hogy példányszámának közel 80 százaléka előfizetés útján jut el az olvasókhoz. A lap kiemelten foglalkozik a szántóföldi növények, a zöldség-, gyümölcsfélék és más kertészeti kultúrák termesztésével, valamint az állattenyésztési ágazat összes állatfajával – egyesekkel külön mellékletben is.

A Magyar Mezőgazdaság a hazai lappiacon az egyetlen hetente megjelenő, az agrárgazdaság egészét átfogó szaklap. Létjogosultságát 78 éves múltja és az bizonyítja, hogy példányszámának közel 80 százaléka előfizetés útján jut el az olvasókhoz. A lap kiemelten foglalkozik a szántóföldi növények, a zöldség-, gyümölcsfélék és más kertészeti kultúrák termesztésével, valamint az állattenyésztési ágazat összes állatfajával – egyesekkel külön mellékletben is.