Herbáció Magazin

Az ősember először gyűjtögetett, így tartotta el magát és családját. Utána jött a halászat, vadászat, majd ezt követte a növénytermelés és az állattenyésztés kialakulása. Később egyre több élelme származott a megtermelt javakból, és egyre kevesebbet gyűjtögetett hozzá... Közben ugyan évezredek múltak el, de mára eljutottunk oda, hogy családi szinten nemhogy nem termelünk, hanem bemegyünk a boltba és megvesszük a más által „gyártott” élelmiszereket. Amit pedig a természet ingyen ad, amellett szó nélkül elmegyünk egy kirándulás során is, mert már fel sem ismerjük, hogy ehető, hogy hasznos. Ehelyett vesszük és esszük a külföldről behozott zöldségeket-gyümölcsöket, melyeket ki tudja ki, mikor, és milyen vegyszerrel kezelt? Vagy ha erre gondot fordítunk, akkor veszünk helyette bioterméket, jóval drágább áron. Pedig mennyivel hasznosabb lenne, ha magunk termelnénk meg a család számára szükséges zöldségeket-gyümölcsöket, és akkor tudnánk, hogy kell-e bennük számítanunk vegyszermaradványra, vagy sem? Erre mondják sokan, hogy megváltozott a világ, nincs idő a kertben kapirgálni, még az egészségünk érdekében sem. Hajtani kell a pénzt, fi zetni a hitelt, a csekkeket, erre nincs idő. Azonban akinek nincs ideje családellátó kertet fenntartani (bár mindig arra van idő, amire időt szakítunk), azok is a környéken járva-kelve felfedezhetik a vad növények sokaságát, melyek maguktól teremnek mindenfelé. Ezek jelentős része (köztük sok gyomnövény is) ehető, ráadásul ingyen van, és ha nem utak mellől szedjük, akkor rámondhatjuk még, hogy bio minőségű is… Csak észre kell venni, és le kell hajolni e növényekért, hiszen az erdők-mezők nekünk teremnek…

Erdőkincse-Mezőmenza Program A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége (KKOSZ) és a Herbáció magazint kiadó Kauten Etnobotanikai Alapítvánnyal közösen e kiadvánnyal elindította Erdőkincse-Mezőmenza programját. A világ minden táján, így hazánkban is élnek emberek segélyen, munka nélkül, nélkülözve, pedig vannak olyan természeti erőforrások, melyek jelentősen javíthatnának a helyzetükön, de a megfelelő ismeretek hiányában ezzel nem tudnak élni. Magyarország területén igen sok vadnövény van, melyek ehetőek, de nem gyűjti őket szinte senki, a megfelelő tájékoztatás hiánya miatt. Számos kerti növény is van, melyek sokkal többféleképpen felhasználhatók, mint hinnénk. Ehelyett egyes részeik a szemétben kötnek ki, melyek fogyaszthatók lennének (pl. káposzta-, karalábészárból fasírt készíthető, a hagyma zöldje jó salátába, stb.). A kertekbe betelepülő növényeket sokan „gyomként” kezelik, pedig ezek többségéből is ízletes főzelék, köret, vagy levesbetét készülhet, a legegyszerűbb salátaszerű felhasználásról már nem is beszélve…